Ha a hirtelen kerekedő eső nem szól közbe, akkor a Múzeumok Éjszakáján már elindult volna a „Nagy Háborús Emlékmű" projekt, Balaicz Zoltán ZMJV polgármester fővédnökségével és Makovecz Tamás önkormányzati képviselő megnyitójával, és a közönség a Laki János által írt és rendezett: Svejk, a derék(tól lefelé nem ) katona, avagy Lüszisztraté a Nagy Háborúban című előadását nem látná újra, hiszen mindkét tervezett előadást megtartották volna. Így azonban a szeptember 17-i Falusi Randevú rendezvényen indul a hivatalos gyűjtés, és az előadás is újra látható.
Addig is, némi előzetes:
…az előadásról: A háború soha nem jó dolog, nem volt jó az ókorban sem, nem volt jó a 20. században sem. A fájdalmat azonban enyhítheti a mosoly, a szomorúságot feloldhatja a nevetés. Tudta ez Arisztophanész, aki az Athén és Spárta közt dúló, évtizedek óta húzódó peloponnészoszi háborút megelégelvén, megírta Lüszisztraté című komédiáját, melyben a nők furfangja lesz a békeszerző, a férfiak vágyaival játszva, azt kihasználva. Jaroslav Hasek Svejkje, a derék katona, a mindenkori kisember, aki „csak” szeretne élni, és szeretné túlélni a világháborút - csavaros eszű együgyűsége és véget nem érő, keserédes történetei segítségével.
A 2016-os Múzeumok Éjszakája rendezvény színdarabja eljátszik a gondolattal, hogy mit tenne Lüszisztraté az első világháborúban, kikkel szövetkezne, és sikerülne-e békére bírni valahogy a férfiakat. Mindeközben Svejk csak mesél és mesél…
Az előadás szerzője és rendezője Laki János, előadja a Ripacsok Irodalmi Színjátszókör.
…a gyűjtésről: Zalaegerszegen nem előzmény nélküli, hogy kulturális célú gyűjtés indul és a lakosság adakozásából születik érték (Csány László szobor 1911-1931) vagy az adományok összegéből sikerül értéket megmenteni (Czbor Mátyás egykori polgármester hagyatékának megvásárlása, 2015). Az egyik legszebb zalai példa azonban az az önzetlen munka, amelynek segítségével közel ötven éve (1968) megnyílhatott az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a Göcseji Falumúzeum. Mai terminussal önkénteseknek hívhatnánk azt a több tucat embert, akik fizikai erejüket adták a hatvanas évek végén, hogy megnyithassa kapuját az első hazai skanzen.
2018-ban, az I. világháború végének a 100. (és a Göcseji Falumúzeum megnyitásának 50.) évfordulójára emlékezünk, a tervek szerint addigra lakossági adománygyűjtés segítségével elkészül egy olyan szobor, amely a Göcseji Falumúzeum egyik fő helyén emlékeztetne a Göcseji Hősökre. A "Nagy Háborús Emlékmű" projekt eredményeként, az összegyűjtött összegtől függően vagy egy meglévő emlékmű másolata, vagy egy új, a korszakra jellemző zsánerszobor díszíti majd az új "Magyar utcát" a Göcseji Falumúzeumban.