Göcseji hagyományok – értünk!

2014. június 29.

A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága 2012. májusában "GÖCSEJI HAGYOMÁNYOK – ÉRTÜNK!" címen nyújtott be pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Társadalmi Megújulás Operatív Program "Múzeumok Mindenkinek Program – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése" című pályázati felhívásra. A projekt 2012. 07. 30-án 20 000 000 Ft támogatásban részesült.

A pályázatnak köszönhetően pedagógiai kínálatunk bővítését valósítjuk meg. Foglalkozásaink előtérbe helyezik a környezettudatosságra, a fenntartható életre, népi hagyományaink tudatos megőrzésére való nevelést. Nagy hangsúlyt fektetünk a kulturális örökségünk, a gazdag göcseji hagyományok továbbélésének elősegítésére. 

A projekt családi foglalkozásai egész napos programot nyújtanak a család összes generációjának.

Az ún. múzeumi napok általánosabb jellegű témákkal foglalkoznak. Célja, hogy rálátást nyújtson a résztvevőknek az adott témára vonatkozóan (Fenntartható élet, Élet a természetben, Hangszerek a Kárpát-medencéből, A kézművesség története, Népi építészet).

tematikus foglalkozásaink során a diákok mélyebben megismerkedhetnek az adott témával (Zalai táncok, A bölcsőtől a koporsóig – drámapedagógiai foglalkozássorozat).

A fenti programokhoz kapcsolódóan kialakításra kerül egy tanösvény, mely a környezeti fenntarthatóságot mutatja be az ember és természet között, valamint felállítunk egy madármegfigyelő- és egy halmegfigyelő állomást.

 

TEMATIKÁK

 

Fenntartható élet

1. foglalkozás (4x45 perc): A víz fontossága, esővíz hasznosítás, alomszék. Hol van jelen a víz, milyen mennyiségben? Bolygónk, szervezetünk víztartalma. Ha elromlik a vízszolgáltatás, felszíni vizek szennyezettek, milyen túlélő megoldások, ötletek vannak. Esővíz kézenfekvő használata: öntözés, háztartási víz, szűrés után ivóvíz, házi rendszer képi bemutatása. Alternatív megoldások vízöblítéses WC helyett, alomszék ismertetése. A szennyvíz tisztításának egyszerű módszereinek bemutatása családi házas környezetben.

2. foglalkozás: Gabonától a kenyérig, őrlés megtekintése, kenyérdagasztás, sütés: A kenyérkészítés folyamatainak megbeszélése a gabona vetésétől a kenyér sütéséig. Gabonafajták ismertetése, magok (árpa, zab, rozs, búza, tönköly) megvizsgálása. Melyik mi célt szolgál, melyikből mi készíthető milyen gabonából készül most a kenyér? Hogyan van felépítve egy malom, mi a működési alapelv, őrlés folyamata. Búza őrlésének bemutatása asztali malmon, liszt szétválasztása, szitálás. A kenyértészta összeállítása, összetevők ismertetése, különböző kenyérfajták. Dagasztás. Kelés után a kenyér bevetése a kemencébe. Kemence és kenyérsütés ismertetése, a tüzelés fortélyai. 

3. foglalkozás: Hagyományos gyümölcsök összehasonlítása az intenzív fajtákkal, feldolgozásuk. Gyümölcsök, zöldségek beszerzési forrásai. A hagyományos/intenzív termesztés előnyei és hátrányai. A kétféle típusú gyümölcsök összehasonlítása élőben (íz, illat, szín, tapintás) alapján. Mennyi idő alatt romlanak meg, meddig tárolhatók? Hogyan tudunk segíteni azon, hogy tovább élvezzük az ízeket, a vitaminokat? Gyümölcs és zöldség előkészítése aszalásra: szeletelés, tálcára rakás. Lé préselése almából.

4. foglalkozás: Természetközeli gazdálkodás, a kertészkedés alapelemei. Kertészkedés mérgek és műtrágya nélkül, a természet segítségével. Ingyen napszámosok alkalmazása a kertben. Ásás nélküli gazdálkodás, talajélet, takarás, hogy ne keljen kapálni. Komposztálás, az anyag átalakulásának nyomon követése. Komposztálóban végbemenő folyamatok vizsgálata, megtekintése. 

Foglalkozásvezető: Darázsi Zsolt

 

Élet a természetben

1 foglalkozás (4x45 perc): A Göcseji Skanzenben odúk, egyéb természetvédelmi berendezések készítése, kihelyezése. Miben nevelik az utódaikat a madarak? Milyen módon fészkelhetnek? Minták bemutatása, felismerése. Hogyan segíthetünk a madaraknak, hogy fészkelőhelyet találjanak? Odútípusok, műfecskefészek, anyag kirakása. Odúkészítés deszkából.

2. foglalkozás: Madármegfigyelések, leshelyek kialakítása, fotózási alapismeretek. Hogyan szerezhetünk még információt a madarakról a gyűrűzés mellett? A madarak táplálkozási-, fiókanevelési- és fészeképítési szokásainak megfigyelése. Hogyan lehet madárlest építeni? A jó les jellemzői. Leshely vagy álcaruha (készítés) és kipróbálása. Fotózás alapjai, mire érdemes figyelni fotózáskor? 

3. foglalkozás: Vizes élőhelyek vizsgálata, halmegfigyelő hely kialakítása, halfogás rejtelmei. Élőhelyek és élőlények felismerése, csoportosítása. Milyen vizes élőhelyek vannak, melyikben milyen az élet? Ősi mesterség: halászat merítő hálóval a skanzenben lévő holt Zalában, egyéb halfogó praktikák. A fogott halak tanulmányozása. Különböző szennyező elemek hatása a vizeinkre.

4. foglalkozás: Fészkelő, átvonuló madarak vizsgálata, madárfogás, gyűrűzés. Madárfogó háló felállítása a kertben. A madárfogás szükségességének és szabályainak ismertetése. Madárvonulás, kutatás, állandó, vonuló madaraink. A madárgyűrűzés története az elmúlt száz évben Magyarországon. 

Foglalkozásvezető: Darázsi Zsolt

 

Hangszerek a Kárpát-medencéből

1. foglalkozás (4x45 perc): Hangszerismeret, a bemutatott hangszerek rövid játékmagyarázattal: a tilinkó mint hangszernév sokféle fúvós hangszert, fűzfasípot jelölhet, de szűkebb értelemben a hangképző nyílás nélküli perem-, vagy digós furulya elnevezése. A tilinkó hangkészlete a természetes felhangsor hangjaiból áll, ezeket a fúvás erősségének változtatásával és a cső végének zárásával-nyitásával lehet előállítani. A tilinkót már a kőkori ember is használhatta. Az egész bolygón egymástól független természeti népek készítettek ilyen hangszert az élőhelyeiken fellelhető anyagból. 

2. foglalkozás: Hangszer készítés a gyerekekkel (tilinkó). Hagyományosan fűzfából, bodzából készítették. A tilinkó vagy tilinka 60-80 cm hosszú, kb. 16 mm átmérőjű, mindkét végén nyitott, hangképző nyílás nélküli cső. Készülhet a fűzfasíphoz hasonlóan úgy, hogy az egyenes, csomómentes tavaszi fűzfaágról lehúzzák, ledúvasztják a héját, de a furulyához hasonlóan lehet fából kifúrt cső is. Nem csak egyenes, görbített formája is ismert. Ha fából készül, a 2-3 mm falvastagságú cső peremét a megfújás felőli végén kívülről befelé körbefaragják, kúpszerűen kiélesítik, hogy szélhasító ékként szolgáljon. Ha a hangszer vékony fűzfahéjból készül, ez fölösleges. A tilinkónak létezik szélhasítóval ellátott, de dugó nélküli, valamint dugós változata is. Tapasztalataink szerint 7-11 éves gyermekig a véső használata balesetveszélyes, ezért a tanítás során mi félkész tilinkót alkalmazunk. A hangszer behangolása és a síp beállítása közösen történik. Ezt követi a csiszolás, polírozás, díszítés és az olajozás. 

3. foglalkozás: Az elkészített hangszeren egyszerű dallamok megtanulása. A hangszert könnyű megszólaltatni és lehetetlen hibázni. A sikerélmény már első használt során garantált. Miközben a zenész egyik kezével marokra fogva az ajkaihoz illeszti a hangszer felső végét, a másik kezével az alsó végét úgy tartja, hogy mutatóujjával a nyílást nyithassa-zárhassa. A cső nyitott állapotában a teljes természetes felhangsor, zárva az ennek megfelelő egy oktávval mélyebb alaphang páratlan számú részhangjai szólalnak meg. A kettő kombinálásával ennek a mélyebb alaphangnak a teljes felhangsora szólaltatható meg, nagyjából úgy, hogy a nyitott csövön a páros, a zárt csövön pedig a páratlan számú részhangok képezhetők. 

4. foglalkozás: Egy egyszerű darab közös betanulása, majd közös előadása. A hangszerek elkészítése után következik a gyakorlás, melynek során a gyermek ill. felnőtt képessé válik az egyedüli, ill. csoportos játékra. Ideális hangszer iskolákban ének-zenei órákon. Nem lehet hibázni, azonnali sikerélményt ad. Ha egy hangra vannak hangolva a tilinkók, pl. „C”, akár az egész osztály együtt zenélhet.

Foglalkozásvezető: Alexander Horsch

 

A kézművesség története

1-2. foglalkozás: A kézművesség kialakulása – őskori előzmények: az emberi eszközhasználat kezdeteinek bemutatása. A kézművesség kialakulása, és fejlődése a történelem során. Játékos bemutató gyakorlati feladatokkal.

3. foglalkozás: Népművészet, iparművészet. A kézművesség iparrá válása: céhek, ipartestületek, gyáripar. Paraszti kézművesség, háziipar. Népművészet (fogalma, ismérvei). Göcsej népművészeti jellegzetességei. Mit jelent az, hogy dizájn?

4. foglalkozás: Egy kézműves termék elkészítése: csuhébaba készítés

Foglalkozásvezetők: Tóth Norbert, Marx Mária, Dömötör Andrea

 

Népi építészet

1. foglalkozás (4x45 perc): Az élettér kialakulása az őskortól napjainkig. Egy-egy terület természet (éghajlati, domborzati, vízrajzi, növény- és állatföldrajzi), illetve gazdasági- és társadalmi viszonyainak bemutatása az írott és más források, valamint tárgyi emlékek segítségével. Vizsgáljuk a tájalkotó természeti és emberi tényezők időben és térben változó kapcsolatát. A hangsúly az emberi jelenléten van.

2. foglalkozás: Földházak és szalmatetők. Bemutatásra kerülnek a népi építészet hagyományos épülettípusai (sövényházak, boronaházak, földházak, vályog- és tömésfalú házak, téglaházak) és azok jellemzői, valamint az épületek tetőfedési technikája. 

3. foglalkozás: Füstösháztól a helyiségek differenciálódásáig. A középkortól – Zala megye esetében – a 19. sz. közepéig fellelhető füstöskonyhájú házak kialakulása, majd azok átalakulása. Nyomon követjük, hogyan váltotta fel a füstösházat a kéménnyel ellátott ház, mely folyamat során új helyiségek is megjelentek. A helyiségek funkciói a fejlődés során elkülönültek egymástól.

4. foglalkozás: Séta a skanzenben és a megtanultak „beazonosítása”. A Göcseji Falumúzeum nagyon jó szakmai terep azok részére, akik érdeklődnek a foglalkozáson elhangzottak iránt. A jelenlévők saját szemükkel vizsgálhatják a különféle hagyományos technikával készült épületeket és építményeket és azok szobabeosztását. A hagyományos tetőfedési technikák közül megtalálhatóak a zsúp- és zsindelytetők

Foglalkozásvezetők: Baratta Egon, Kaján Imre

 

Bölcsőtől a koporsóig – drámapedagógiai foglalkozássorozat

1. alkalom (60 perc): Ismerkedés. Ezen a foglalkozáson Palkó, akinek az életét kísérjük végig 10 alkalommal bemutatja azt a tájat, ahol született. Palkó gyermekkora. Göcsej természeti adottságai, határai. Játéktanulás. 

2. alkalom: Dolgozzatok legények! Népi mesterségek Göcsejben. Ezen a foglalkozáson Palkó szomszédjaival ismerkedünk meg, akik megtanítanak bennünket mesterségük fortélyaira. Tudod-e, mit csinál a bognár, a vályogvető, kötélverő? 

3. alkalom: Játssz, ha hétfő, játssz, ha kedd!  Népi játékok tanulása

4. alkalom: Ha felnő a gyermek! Ezen a foglalkozáson Palkó megismerteti veletek a felnőttek életét. Meglátogatja a nagybátyját, akinél sok állatot tartanak, aztán kimegy vele a mezőre is. Még egy titokzatos lány is felbukkan…

5. alkalom: Szellemjárás a várban a Göcsej területén lévő várak megismerésére. Palkó ezen a délutánon elcsatangol otthonról, és eltéved. Talál egy palackot, amiben szellem lakik. Ez a szellem a göcseji várak szelleme. Segítségével és feladatok jó megoldásával, térképvadászattal sikerül Palkónak hazajutnia. S közben a Göcsej területén lévő várakkal is megismerkedik.

6. alkalom: Eszem – iszom, vígan élek! Étkezési szokások, jellegzetes ételek készítése. Ezen a foglalkozáson a Palkó házában élő kisegerek kalauzolnak bennünket. Meglesik Palkó anyukáját, amint Palkó kedvenc ételét készíti. Aztán ők is megpróbálkoznak az elkészítésével. 

7. alkalom: Csodadoktorok és kuruzslók hálójában – Göcsej gyógynövényei. Palkó megbetegedik. Szülei orvosokat hívnak, akik különféle gyógymódokkal próbálnak segíteni, de nem sikerül. Akkor jön Palkó nagymamája a varázslatos kosarával, amiből sok minden előkerül. Palkó meggyógyul és teakortyolgatás közben már ismét a csínytevésen jár az esze…

8. alkalom: Az én házam, az én váram! Jellegzetes építkezési formák Göcsejben.

Palkó találkozik a Göcsej Tourist idegenvezetőjével, aki kalandtúrára invitálja. Elindulnak, de útjukon sok akadályt kell legyőzniük, hogy a kaland jól végződjön. Mivel a túra kettesben nem érdekes, mi is velük tartunk. 

9. alkalom: Fújd el a gyertyát! Palkó 10 éves lett. Szülei egy nagy tortával lepték meg. Minden szelet egy-egy érdekességet rejt. Mi is részt veszünk a születésnapi zsúron, hogy ne maradjunk le semmiről! 

10. alkalom: Minden jó, ha jó a vége! – amit Göcsejről megtudtunk. Ezen a foglalkozáson fájó búcsút veszünk Palkótól. De csak a búcsú lesz fájó! Sokat fogunk játszani, nevetni, emlékezni! Megpróbálunk mindent, hogy Palkó is jó emlékezetében őrizzen meg minket! 

Foglalkozásvezető: Ganzerné Rabócsi Margit

 

Zalai táncok

1. alkalom (60 perc):. Ritmus gyakorlatok, készség és képességfejlesztés a népi gyermekjátékok segítségével. Zalai gyermekjáték: „Áti mentem Zalavári…” – bújós-vonulós játék, tér-irány változatok.

2. alkalom: Készség és képességfejlesztés a népi gyermekjátékok segítségével. A tér érzékelése, irány érzék fejlesztés a táncos technikák alkalmazásával. Zalai gyermekjáték: „Itthon vagy-e hidasmester…?” – szerepjáték, bújós-vonulós játék.

3. alkalom: Taps-variációs játékok. Zalai gyermekjáték: „Kertem alatt kiöntött a Kerka…” –szökdelős játék. „Ez a kislány tejfölét…” – párválasztós játék, szerepcserékkel 

4. alkalom: Zalai gyermekjáték: „Kivirágzott a diófa…” – vonulós játék. Vezető szerepek váltogatása, tér és irány gyakorlatok. 

5. alkalom: Néptánc alapok, egyes csárdás. Zalai polgári táncok: „Gyere be rózsám…” – párválasztó, csalogatós játék.

6. alkalom: Néptánc alapok, egyes-kettes csárdás, cifra. Zalai polgári táncok: „Hogy a csibe…” – felelgetős, csalogatós játékok. 

7. alkalom: Néptánc alapok: csárdás, csárdás variációk (tapssal, dobbantással). Cifra, cifra díszítések, háromugrások csoportja: hegyező, sarkazó. Zalai polgári táncok gyakorlása. 

8. alkalom: Szerepjátékok: Festékes, Gyertek haza libuskáim, Fehér liliomszál. Néptánc alapok: csárdás, csárdás variációk, cifra, cifra variációk; háromugrások csoportja: legyező, sarkazó, lengetős. Zalai polgári táncok gyakorlása (tempó növelésével) 

9. alkalom: Néptáncalapok: csárdás, csárdás variációk, cifra, cifra variációk; háromugrások csoportja: legyező, sarkazó, lengetős, érintős, koppintós (elöl-hátul). Zalai polgári táncok: „Hipi-hupi…” – páros, szökdellős. Zalai polgári táncok gyakorlása egyre fokozódó tempóban.

10. alkalom: Párválasztós, fogócskás játékok. A tanultak ismétlése, összefűzése. Zalai gyermekjáték-fűzés összeállítása, polgári táncok egymáshoz kapcsolása. Gyakorlás. Néptánc alapok: csárdások, cifrák, háromugrósok összefűzése, etűd készítéssel. 

Foglalkozásvezető: Szabó Tímea

Szervezők

Kissné Kovács Ágnes
Tel.: (92)314-537
E-mail: kissagi@zmmi.hu

Molnárné Raposa Irén
Tel: (92)314-537
E-mail: irina@zmmi.hu