A Göcseji Skanzen az egykor itt élt emberek felhalmozott tudásának tárháza. A lehető legszélesebb körben kell mindezt elérhetővé tenni. Akik úgy döntenek, hogy betérnek hozzánk, többnyire már tudják, hogy mire számíthatnak, milyen élményekkel gazdagodhatnak. Mi pedig persze azon dolgozunk, hogy mosollyal arcukon, minél több „Göcseji tudást” magukénak tudva távozhassanak.
Vannak olyanok is, akik még nem nyitottak be hozzánk, rájuk különleges figyelemmel kell lennünk. Különösen azokra, akik nem azért nem jönnek, mert nincs hozzá kedvük, hanem azért, mert valamilyen akadályba ütköznek. Ezeket a korlátokat muszáj ledönteni, különösen akkor, ha gyerekekről van szó. Leginkább azért, mert nem tehetnek arról, hogy életük éppen nehéz napokat hozott.
A zalaegerszegi családok átmeneti otthonának kis lakói ilyen helyzetben vannak, ezért láttuk őket vendégül a Göcseji Skanzenben. A délelőtt – Steier Györgyi és Németh Miklós jóvoltából – kézműves foglalkozásokkal indult. Ezt követően szakavatott kíséret mellett körbejárták a múzeumot, megismerkedtek a hagyományos falusi élet rejtelmeivel. Intézményi felajánlás segítségével Kis-Juhász Erika ebéddel kedveskedett a gyerekeknek. A hagyományos gulyáslevesből, hamis rétesből csak morzsák maradtak hátra. Délután – először rendeztük be így! – a Nagykutasi torkos pajta mozivá lett, és az „Indul a Bakterház” c. filmklasszikus hozott vidám perceket. A program zárásaként a Göcseji Múzeum és a Göcseji Skanzen munkatársai által felajánlott gyermekjátékokat adtuk át, nagy örömöt csalva a gyerekek arcára.
Úgy gondoljuk –.a visszajelzések ezt sugallják. –.sikerült maradandó élményt nyújtanunk, elérve azt, hogy, a gyerekek szép emlékeket őrizzenek rólunk, és amikor lehetőségük adódig, újra vendégeink között köszönthessük őket.
A program sikere azt kívánja, hogy mindenképpen legyen folytatása!
Varju András