Göcsej – „…, nekem szülőhazám …”
„Ez a táj gyönyörű!” Szinte naponta hallottuk és reméljük halljuk is majd Látogatóinktól az ámulat szavait. De tudják-e ők és tudjuk-e mi, akik ide születtünk, hogy mi mindent jelent a szó: Göcsej.
Sorozatunkkal ismereteiteket szeretnénk bővíteni. Szó lesz szinte mindenről, ami Göcsejt egyedivé teszi, természetrajzáról, az évszázadok óta itt élő emberekről.
Bevezetésként egy kis földrajz!
Hol is terül el pontosan ez a tájegység?
A kiváló tudós, néprajzkutató, Bíró Friderika sorait kölcsön véve:
„Göcsejnek nevezett tájegységünk a Zala, a Kerka és a Válicka patakok közötti dombvidéken terül el. Pontos határvonalát nem lehet meghúzni, jóllehet a 19. századi tájleírások, a korabeli kutatók, a néprajz-, a régészet-, a történet- és nyelvtudomány művelői egymástól eltérő kritériumok alapján igyekeztek körül határolni. Voltak, akik csak a szorosan vett „szegek" vidékét nevezték Göcsejnek, mások kiszélesítették a kört, és földrajzi jellegzetességek alapján, vagy pedig etnikai sajátosságok kiemelésével igyekeztek a határokat megvonni. Annyi bizonyos, hogy más a tájnak a földrajzi és más az etnikai határa, de történetének, múltjának vizsgálata során is meglehetősen nehéz, sőt nem is lehet elkülöníteni Göcsejt a környező területektől.”
(A szegek világa – Göcsej néprajza a 18-20. században. 2003. Bíró Friderika 2003.)
A kötet online is elérhető:
http://mek.oszk.hu/08300/08328/08328.pdf
Végül egy kis fejtörő! A csatolt, nagyobb felbontású térképen körbe határoltuk Göcsej területét. Az alább sorolt 10 településnév közé elrejtettünk hármat, amelyek nem Göcsejben fekszenek? Melyik ez a három?
Belsősárd, Csonkahegyhát, Gutorfölde, Kozmadombja, Lasztonya, Lickóvadamos, Páka, Pötréte, Szilvágy, Zalaháshágy.
Hozzászólásban, vagy a Messengeren várjuk a helyes megfejtéseket!
Kellemes időtöltést kívánunk!