A türelemüveg – más néven bányászpalack, türelempalack vagy türelemmunka – szűknyakú üvegben elhelyezett faragott ábrázolást jelent. Az első darabokat a 16. században Nyugat-Európában készítették, ahonnan kedvelt kandalló- és sublótdíszként terjedt tovább a kontinensen. Magyarországon a 18. századból datálhatjuk az első ismert, vadaskertet ábrázoló türelemüveget.
A türelemüvegek belsejében található jelenet összeállításának két módja volt: a szerkezetet előre megépítették úgy, hogy összecsukható legyen, majd az üvegbe csúsztatva fonal segítségével szétnyitották; vagy az apró elemeket az üveg belsejében állították össze. Ehhez finom csipeszt, fogót, elvékonyított végű drótkampót használtak, az apró alkatrészeket pedig parányi ékekkel vagy ragasztóval, enyvvel rögzítették egymáshoz. Az üveget gyakran ékelt aljú dugóval zárták le, hogy később ne lehessen felnyitni: a dugó alját átfúrták és cérnát fűztek át rajta. A cérna végét az ék végére hurkolták és ezután a dugót betették az üveg szájába, a cérnával lassan áthúzták az éket a lyukon, majd végül lerántották az ékről a cérnát.
A türelemüvegek legismertebb és Nyugat-Európában legnépszerűbb formáját az öblös, fekvő üvegben elhelyezett hajómodellek jelentették. Magyarországon a legnépszerűbb formák egyike volt a bányászjelenetek ábrázolása, amely az üvegben 3-4 szintre tagolva mutatta be a bányamunka jellegzetes mozzanatait. Emellett a vallási jeleneteket – kálváriát, vagyis Krisztus kínszenvedését; valamint oltárt – ábrázoló türelemüvegekkel találkozhatunk hazánkban.
A kálváriát ábrázoló türelemüvegekben központi helyen a keresztre feszített Jézus áll, mellette pedig a szenvedés eszközei – lat. arma Christi –, vagyis a Krisztus elárulásával, megkínzásával és a megfeszítésével kapcsolatos tárgyak jelennek meg. A feszület és az alatta álló alakok – Mária, Mária Magdolna, Arimateai József vagy a katonák – mellett a következő részletek szerepelhetnek a türelemüvegekben:
- 30 ezüstpénz (vagy pénzes zacskó): a pénzösszeg, amiért Júdás elárulta Jézust a főpapoknak
- kakas: a bűnbánat és a feltámadás szimbóluma, valamint a hajnal hírnöke, amely Péternek eszébe juttatta Jézus szavát, miszerint mielőtt a kakas megszólal, Péter háromszor tagadja meg őt
- kötél: amivel megkötözték Jézust, amikor kihallgatásra vitték
- passióoszlop és korbács: az oszlop Pilátus palotájából, ahol Jézust megkorbácsolták
- kézmosóedény, vizeskorsó: Pilátus kézmosással fejezte ki ártatlanságát Jézus halálra ítélésében
- töviskorona, bíborköpeny és nádszál: Jézus megcsúfolásakor a római katonák gúnyból bíborköpenyt borítottak rá, töviskoronát tettek a fejébe és jogarként nádszálat adtak a kezébe
- Veronika kendője: Veronika az asszonyok között volt, akik követték Jézust a Golgotára, kendőjével megtörölte Jézus arcát a keresztúton
- kalapács, szögek: Jézust ezzel a három szöggel feszítették a keresztre
- INRI feliratú tábla (Iesus Nasarenus Rex Iudeorum): a kereszten táblára írták a büntetés okát, a táblán az elítélt neve, a származási helye és a bűntett megnevezése szerepelt: Názáreti Jézus, a zsidók királya
- szivacs: Jézusnak ecetbe mártott szivacsot nyújtottak egy izsópszálra tűzve a keresztfán, hogy szomját enyhítsék
- lándzsa: Jézus oldalát átütötték lándzsával, hogy biztos legyen a halál bekövetkezése
- kehely: Jézus az utolsó vacsorán használta; a kereszt alatt Arimateai József ezzel fogta fel Jézus vérét
- két lator: a két gonosztevő, akiket Jézus mellett feszítettek keresztre: Dizmász és Gesztász
- Krisztus köntöse: Mária keze munkája, Krisztus egybeszőtt, varratlan értékes inge, amelyet a katonák nem daraboltak szét, hogy osztozzanak rajta, hanem kockával kisorsolták, kié legyen
- kocka, dobókocka: a katonák kockavetéssel sorsolták ki, hogy kié legyen Krisztus köntöse
- létra: a kereszthez támasztott létrán állva emelte le Arimateai József és Nikodémus Krisztus testét a keresztről
- fogó: ezzel távolították el a három szöget Krisztus testéről
- kígyó: életadó állat, a bűnből való gyógyulás; a megfeszített Krisztus, a keresztről való levétel és a keresztre feszítés előképe
- tulipán: a tavaszi megújulás és a szépség kifejezője, ugyanakkor a magányosság, az elmúlás és a halál szimbóluma
- izsóp: a földből kinövő két szál izsóp az irgalom növénye
Összeállította: Kiss Nóra néprajzkutató
