Fenti címmel gyakorlati továbbképzést tartottunk a Göcseji Falumúzeumban.
A megye múzeumaiból szakembereket illetve a téma iránt érdeklődő művészeket, mesterembereket szólítottuk meg felhívásunkkal, akik közül jó néhányan megtiszteltek bennünket részvételükkel.
A délelőtti program az elméleti ismeretekről míg - a szerencsénkre szikrázóan napos - délután a gyakorlati tapasztalatszerzésről szólt.
Marx Mária néprajzos előadása, a népi építészeti emlékanyagra jellemző díszítmények előfordulásaira, hozott szép példákat. A figyelmét most elsősorban az épületek különleges, szinte „cifrázásra” áhítozó felületének, a házormoknak szentelte. Megismerkedhettük a különböző tájegységekre jellemző anyag- és készítés-technikai megoldásokkal, illetve a szívesen használt ornamentumokkal is.
Ezt követően kissé elkalandoztunk. Ugyanis, ha az ember a népi díszítőművészet hihetetlen csodái felé fordítja figyelmét nem is igen tehet mást. Horváth Imre fa-bútor művészrestaurátor egy rendkívüli tárgyról mesélt. A Göcseji Múzeum gyűjteményét gazdagító spanyolozott díszítményű borotvatok több szempontból is kuriózum. A mellett, hogy a készítés-technikája nagyon érdekes, a tárgy történetéhez kapcsolódó információk arra adnak kiváló példát, hogyan lehet egy műtárgynak akár több élete is.
Visszakanyarodva első témánkhoz Varju András főrestaurátor a Göcsejre, a Vasi-hegyhátra jellemző fából való oromzatok felé terelte a figyelmet. Tette ezt elsősorban azért, mert a Göcseji Falumúzeum festett oromzat gyűjteménye ezekről a tájegységekről származik. Aktuálissá teszi a témával való foglalkozást hogy az emlékanyag konzerválása, restaurálása már nem sokáig halogatható. Az előadás bevezetőjében a Zalalövőn álló tájház oromzatán megszerzett gyakorlati tapasztalatokról szólt. Majd a feladatul választott, Tőke János (József) keze munkáját dicsérő, dr. Szentmihályi Imre által begyűjtött, Gősfai Festett, faragott deszka oromzatról adott részletes állapot leírást.
A Göcseji által kínálható kulináris élvezetek jelentős hányadát felvonultató ebéd után, a kétkezi munkáé lett a főszerep. A munka első részében az eredeti díszítményekről vettünk mintát, majd ezeket átmásoltuk – a jó öreg „indigó” segítségével – az alapot adó fatáblákra. Ezt követően az eredeti anyag-felhasználásnak és készítés-technikának megfelelően mindenki elkészítette a maga mintadarabját.
A kapott visszajelzések szerint a program ismétlésre érdemesnek találtatott!
Ezért kérem, hogy akik szívesen kipróbálnák a díszítő-festést, jelezzék elérhetőségeinken!
Kicsiket s nagyokat is szeretettel várunk!
Varju András