Ez alkalomból a Göcseji Falumúzeum is csatlakozik a „Múzeumok a jövőért” és a „KI Culture” közös projektjéhez a „Zöld Héthez”!
Most szóba jöhet minden, ami zöld
!
Egy olyan szabadtéri gyűjtemény, mint a Göcseji Falumúzeum könnyű helyzetben van, hiszen a mi hétköznapjainknak ez a természetes színe! Az ünnep alkalmából most kettőt emelünk ki a zöld nálunk megtalálható ezer árnyalatából!
A beporzó rovarok nehéz időket élnek az utóbbi időben, és ez elsősorban az ember olykor felelőtlen természethez való viszonyának tudható be. Ha minél többen nyújtunk segítő kezet hatlábú barátainknak, akkor talán segíthetünk rajtuk. Ezt tettük a Göcseji Falumúzeumban. A „Göcsej” Természetvédelmi Alapítvány lelkes természetvédői ajánlották figyelmünkbe egy gondosan összeállított magkeveréket, amelyik a beporzó rovarok számára kedves virágos növényektől származik. Örömmel alakítottunk ki egy kis minta kertet a segítségükkel. Már csak azért is, mert a skanzen miliőjéhez sokkal inkább társul a virágos rét, mint a „csutira” vágott egyöntetű pázsit!
A speciális fűmag keverék földbe juttatásáról egy kis film:
A természet zöld árnyalatai mellett elsőre talán furcsa lehet az alkalomra, a Göcseji Falumúzeum gyűjteményéből kiválasztott, türkíz színű kerámia edény. Már csak azért is, mert azt bizony egy permetező szer, a közömbösített rézgálic oldat – szebbik nevén Bordói lé - színezte ilyenre. Emellett, ha belegondolunk abba, hogy hosszú időn keresztül faluhelyen ez volt talán az egyetlen általánosan használt növényvédőszer, és napjainkban is azon kevés anyag közé tartozik, amelyik biogazdaságokban is használható, akkor ugye, már nem tűnik annyira ördögtől valónak!
Tudjuk-e, hogy kinek köszönhető a Bordói lé?
Pierre Marie Alexis Millardet (1838-1902), francia botanikus és mikológus elévülhetetlen érdemeket szerzett az európai szőlőkultúrát tönkre tevő 1860-as években bekövetkezett Phylioxera vész leküzdésében. Neki köszönhető a peronoszpóra elleni küzdelem első hathatós fungicid permetezőszerének, a kifejlesztése is. A réz-szulfátból, hidratált mészből és vízből összeállított oldat a „Bordeaux keverék” azaz bordói lé. Érdekes adalék mindehhez, hogy az ötletet, a nagy szőlőültevények szélein – elsősorban az „eltulajdonítás ellen” – rézgáliccal bekent szőlősorok adták. Ez azt bizonyítja, hogy a földműves emlékezet már korábbról őrizte a szer védőképességeit.
Pierre Marie Alexis Millardet botanikusról bővebben:
https://en.wikipedia.org/wiki/Pierre-Marie-Alexis_Millardet
Ráadás!
A réz fungicid hatása a régészeket is kellemes meglepetésekben részesíti olykor. Az akár évszázadokat földben töltő szerves anyagú leletek is neki köszönhetik a megmaradást. A réz gombok, veretek környezetében fordul elő leggyakrabban, hogy textil, bőr anyagú leletek is értelmezhető minőségben maradnak meg, segítve a múlt kutatását.
