„Hunnajd gyütté? Há valósi vagy? Hogy híjják apádat? Vótá mán itten?”- ezek és hasonló kérdések záporoztak a Göcsejbe látogatóra. Nem csoda, hogy nem értették meg első hallásra. A göcsejiek beszéde nagyon egyedi.
Aki még beszéli a göcseji nyelvet, igazi kincs birtokában van. Olyan különleges nyelvtudás ez, amit máshol nem lehet megtanulni. Hasonlóan különleges, mint a palócok á-zása, vagy a szegediek ő-zése.
Csak itt ezen a tájon tudnak a beszédben megkülönböztetni háromféle e hangot, a normál mellett a zárt és nyílt e hangot, melyeknek sokszor jelentésmódosító szerepük van. Egy klasszikus példa: mit jelent a mentek szó?
- mentek – mindkét e zárt; ige T/2. (többes szám 2. személy) jelen idő; ti mentek valahova
- mentek – 1. e zárt, 2. e nyílt; ige T/3. (többes szám 3. személy) múlt idő; ők mentek valahova
- mentek – 1. e nyílt, 2. e zárt; ige E/1. (egyes szám 1. személy) jelen idő; én mentek valakit az égő házból
- mentek – mindkét e nyílt; régies kifejezésű melléknév; mentek a vád alól, azaz mentesek a vád alól
Ha szeretnél többet tudni a magyar nyelvjárásokról, vagy meghallgatnád a göcsejiek kiejtését, kattints erre a linkre!
http://www.bihalbocs.hu/dialektologia_demo/hangterk.html
Az e hangon kívül is vannak tipikus göcseji nyelvi sajátosságok.
- Röviden ejtett magánhangzó a szó első szótagjában, pl. turó, kivánok, bubánat.
- Szóközi hosszan ejtett mássalhangzó, pl. bakkancs, szallag.
- Mindkettő, pl. szöllő, hüttő.
- A szótagzáró l hang elhagyása, pl. emegyek bótba, vótam, ződ.
A többi jellemzőről részletesen itt olvashatsz: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/g-A5BD/gocsej-AFAB/#Lexikonok%5EPallas-G%C3%B6csej
Ha egy buszváróban elhangzik a biztatás: Szá má fö!, akkor biztosan tudhatjuk, Göcsejben vagyunk.
Fontos a tájszavak használata, pl. csekmet, köped, lenek-fönek. Megértésükben segít a szó hangulata. Ha mégsem, segítségül lehet hívni a nagyszülőket, dédszülőket.
Itt utánanézhetsz, milyen szavakat használtak Göcsejben és még jót szórakozhatsz is közben! Próbáld kimondani a szavakat göcsejiesen, talán sikerül!
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_38_gocsei_szol_mond/?pg=0&layout=s
Szakál István: A göcseji Besenyő térségének szótára
Játékos feladatok
Mi a szavak jelentése?
- sziva
- óma
- csollány
- cicamaca
- tik
- böde, bödebogár
- kágyi, kágyilló
- mukucs
- grábla
- ümög
- lajbi
- ciha
- csörge, csöröge
- mácsik
- gánica
- gyoha
Fordítsd le irodalmi nyelvre a göcseji tájszólásban írt mondatokat!
- Eccerre hajótak le a baracér a fődre, jó összebütütek a fejükke.
- A szomszédasszony görhes macskája sokáig csullankodott a csuri körül még ekapta.
- Ne illen csenkesz kapát aggyá, evve nem lehet dógoznyi!
- Hónap csinyálok egy tepszi nyójtott rétest.
- Hun vótá? Túllafelű kaszátam a marháknak.
- Fövittem a pallásra e silinga hajmát.
- A tikok is má beütek a helükre. Mennyi kő ennyi annyi a disznyóknak.
Eddigre már belejöttél a göcseji nyelvjárás gyakorlásába. Ugye milyen érdekes?
Végezetül egy igaz történet Pajzsszegből. (Adatközlő: id. Sümegi Kálmán, gyűjtő: Sümegi Áron László)
„Eccer gyüttek hozzám a vadászok, mer vótak lovaim, ho foggyam be a lovakat, mer valami 25 vadász vadászott, körvadászat vót Parasza felé. Osztán el is mentem velük, evüttem üket. Amit lőttek, mindig fötették a szekérre. Na kört alkottak a vadászok, mindenik között vót két hajtó. Ahogy mentek össze, a sok nyúl meg őz szorút össze. Osztán má ollan kicsi lett a kör, ho látták a vadászok emmást. A nyulak meg benn ugrátak, futkoztak. Ugye arra futott ott is ember, erre futott itt is ember. Ecce csak vót e na nyul. Egyenest vett, pont ott mentünk a Kari bácsiva. Pici ember vót a Kari, ippeg ezé felé felé futott a nyúl. Az öreg lőtt rá előrü, a nyúl kiugrott közülünk. Lőtt rá ódarru, utána hátturu, de biza a nyul csak szalatt. Asszongya a Kari bácsi: ha meg nem lőttem is, de azé’ jó elindétottam futnyi.”
